A gyerek teljesen megváltoztatják az életünket, ez nem kérdés. Nagyon sok szülő hihetetlen aggodalommal tekint a szülőség feladatára, rengeteg könyvet olvasnak, okos emberektől tanulják, hogy hogyan kell bánni a gyerekkel, vagy éppen hogy hogyan nem szabad viselkedni velük, hogy mennyire szabad szigorúnak lenni és milyen fontos a következetesség. Persze ma sajnos néhány gyereken azt látom, hogy ennek igenis van relevanciája, és igen is segítséget kell kérni a szülőknek sok esetben, de mindezek mellett azt is látom, hogy sok szülő, mint ahogyan mi is tettük, rettenetes módon túl lihegi ezt a kérdéskört.
Határozott elképzelése van már a gyerek születése előtt arról, hogy hogyan fogja nevelni vagy hogy milyen engedékenység fér még bele a nevelésbe és milyen nem, pedig hát ez nagymértékben függ mindig a gyerek személyiségétől is. Az én fiam például hihetetlen rugalmas a mindennapok során, rengeteg jó tulajdonsága van, de tanulni nem szeret. Azt is mondhatom hogy lusta, de inkább úgy látom, hogy minden mást sokkal többre értékel mint időt tölteni arra, hogy olvasson és tanuljon. Nagyon jól lehet azonban motiválni. Ha az ember igér neki egy-egy dolgot amire nagyon vágyik, akkor bármit megtesz érte, és így legalább meg is tanulja, hogy mindennek ára van. Nála a büntetés azonban nem használható. Egyáltalán nem hat rá, csak feszült lesz tőle és frusztrált.
Persze legutóbb is, amikor a vizsgájához közeledve megígértük neki, hogy megkapja a várva várt iphone telefont, akkor nem hogy megtanult tényleg mindent ami kellett, de már egy profi iphone szerviz csapatot is keresett, hogy ha szükség lenne rá, akkor kéznél legyen. Persze jól ismeri magát, hiszen a másik gyengesége vigyázni a dolgaira, rendszeresen törik vagy sérül valami a kezében. Remélem legalább erről hamarosan le tud majd szokni.